|
Holnapután
Ma éjjel új dal szólít engem
Szememben arcod még elrejtem
De szárnyam érzem életre kel,
Most indulnom kell.
Ne hidd, hogy holnap újra látlak
Szívemben mégis körbezárlak
Tudom, hogy innen nem menekülsz,
Soha nem menekülsz.
De lesz egy másik hely
Ahova velem érhetsz el
Én várok rád, s te rám találsz ott
Minden holnapután.
Ott bűnöd szétszakad
Ott egy a gondolat
Én várok rád, s te rám találsz ott
Minden holnapután.
Ha sorsod láncát vélem húzod
Ha minden terhed vélem osztod
Jutalmad egy lesz, hogy életre kelsz,
Örök életre lelsz.
De lesz egy másik hely
Ahova velem érhetsz el
Én várok rád, s te rám találsz ott
Minden holnapután.
Ott bűnöd szétszakad
Ott egy a gondolat
Én várok rád, s te rám találsz ott
Minden holnapután.
De tudod, van egy másik hely……….
Rosszban jó.
Egyszer azt mondták: Kedves ne félj!
Legyen igazság, bátrabban élj
Ha a szíved fáj is még, cseppet se szólj
Haladj utadon, új dalt dalolj
Száz hang zúg a fejemben, tegyél csodát
Az élet akarat, tedd, ne csak várd
Tíz perc őrület, használd a szót
Örülj a szerencse, beléd karolt
Túl nagy szabadság, az élet kevés
Mert megfojt királyod, a semmittevés
Gúnyos gyalázat, tűrni tanít
Apád alázat, anyád a hit.
Kérlek, nézz rám
Higgy a józan szóban
Higgy, és ne add fel
Mert minden rosszban
Van hely a jónak
Mi emberré nevel.
Egyszer azt mondták: Kedves ne félj!
Minden veszett ügy, egy új remény
A féltő szülőföld, vigaszt fakaszt
A remény nemes virág, mit megfojt a gaz
Egy nemzet akarat, szunnyad de él
Hát ébreszd magadat, elmúlt a tél
Kérlek, nézz rám
Higgy a józan szóban
Higgy, és ne add fel
Mert minden rosszban
Van hely a jónak
Mi emberré nevel.
Szívek messze egymástól.
Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkem megpihen,
Valahol kacagás csendült
S mosolyog a szívem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok.
Valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.
Valaki vár téged,
Valaki eltévedt,
Valaki nem tudja,
Nyugalmát hol találja.
Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő magáll.
Valaki vár téged,
Valaki eltévedt,
Valaki nem tudja,
Nyugalmát hol találja.
Újra kél!
Én holnaptól nem is érzek
Nem sírok és nem is kérek már,
Csak rád nézek
Tündér arcod, Tündér vágyad
Elrejteni nem tudnálak még,
Megérthetnéd.
Hideg testem nézed, visszafordulnál
Ilyen képet nyújtok, mondd, mit szólnál
Ha mégis, érezném kézfogásod
Igéző dobbanásod lásd,
Mit nyújt hozzád a szívem
Követed és teremted,
Mint a folyó a nyugodt medret
Érezd még, mi bennem szép.
Ha holnaptól nem is érzek, mondd, mit szólnál
Ha nem sírok, nem is kérek, visszafordulnál
De aztán újra kél a szél
Aztán újra kél a szó
Aztán újra kél az álom
Mindent megtalálhatnál, ha vársz még rám
Nézz még rám,
Bújj hozzám!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
